2013. március 29., péntek

Jim Butcher: Pusztító vihar

Na most például én nem is tudtam erről a könyvről! Nem emlékszem rá, hogy valahol is szembejött volna velem, a Molyt leszámítva. A reklámjába sem fulladtam bele (bezzeg a Szürkék...), pedig néhány éve, még amikor én is rendes tévénéző voltam, rajongtam az AXN műsorán futó Dresden aktákért.

Harry Dresden az egyetlen hirdetések útján fellelhető varázsló. Ráadásul igazi. Nem árul bűvészkellékeket, de még csak zsákbamacskákat sem. Hogy ki tudja fizetni a számláit rendőrségi szakértőként dolgozik, de ez épp csak hideg vízre elég. Amikor egy leendő ügyfele azt szeretne, hogy keresse meg a férjét, a díj reményében igent mond, bár általában csak eltűnt tárgyakkal foglalkozik.

Ezalatt Murphy nyomozó rejtélyes gyilkosságba botlik, és szüksége van a szakértőjére is. Szegény Harry feje most aztán főhet. Van egy eltűnt férje, két hullája, akik minden jel szerint fekete mágia áldozataivá váltak, és a tetejében még egy maffiózó, valamint némi drog is belekerül a játékba. Hogy minek és mihez van köze, arról senkinek nincsen halvány fogalma sem. 

Szerettem, de tényleg. A könyv hozta a sorozat hangulatát, és persze azt kéne mondanom, a sorozat igazodik a könyvhöz, de már annyi éve eltelt, és egyszerűen nem emlékszem mindenre. Mindenesetre adva voltak  Hanrry belső monológjai, amivel nem csak a mágiát, a természetfeletti lényeket magyarázza, hanem bizony az életet is.

Fanyar, sajátságos humorát fel-fel villantja, de nem okoskodik. Különös tehetsége van ahhoz, hogy bajba keveredjen, ami nekünk jól jön, hiszen ez egy soroztat első kötete, de  néha érezhető, hogy ő maga, még ha tudja is, most hibát követ el, csak törtet előre. Nem az a megadós, behódolós fajta, bár gyakran azért szívesen lenne valahol máshol.

Erkölcsei megingathatatlanok. Ez tulajdonképpen példaértékű, mind a varázslók, mind az emberek előtt, mégis csak problémája származik belőle. Miért? Az egyszerű válasz, hogy Jim Butcher nyugodtan írhassa, a hosszabb, hogy igazából senki, de senki nem szereti a másmilyeneket. A különbözőség talán gyönyörködtet, de gyakran csak feszültséget szül. Ezért Dresden egyértelműen hű marad önmagához.

Már most fáj, hogy 2011 óta nem tudták kiadni a 2. részt magyarul, így kénytelenen leszek angolul folytatni, pedig megvoltam elégedve a fordítással. Legalábbis a szöveg szép, folyamatos és magyarul tökéletesen érthető. A férfi író ellenére női fordítót kapott, aki nem zsúfolta tele érzelmekkel és semmire sem jó kifejezésekkel. Korrekt, klassz munka.

A kiadás ügyében pedig ott lehet a kutya elesve, hogy ugyan a Wizard Bookshoz tartozik, de az Ad Librum adta ki. Nem fektetnek a reklámba. A kiadónak ugyanis nem vág a profiljába költeni. Eleve nem értem, hogy került hozzájuk, és ha már kiadták az elsőt, miért van ősidők óta előkészületben a következő? A Wizard Books egyáltalán létezik még? Oké, nem kell nekem mindet tudni!

Mindegy, akárhogy is történt, a lényeg, hogy van nekünk első részünk, és akármi is lesz, a sorozatot be fogom fejezni. Mert csak. Csak mert jó.  Szóval csak ezért.

9/10

Magyar kiadó: Ad Librium - Wizard Books

Fordította: Hoppán Eszter


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...