2011. június 19., vasárnap

A karate kölyök

(The Karate Kid)


színes, magyarul beszélő, amerikai-kínai akciófilm, 140 perc, 2010

rendező: Harald Zwart
forgatókönyvíró: Christopher Murphey, Robert Mark Kamen
zeneszerző: James Horner
operatőr: Roger Pratt
producer: James Lassiter, Jada Pinkett Smith, Will Smith, Jerry Weintraub
vágó: Joel Negron

szereplő(k):
Jaden Smith (Dre Parker)
Jackie Chan (Mr. Han)
Wenwen Han (Mei Ying)
Taraji P. Henson (Sherry Parker)
Zhenwei Wang (Cheng)
Rongguang Yu (Li mester)
Tess Liu (történelem tanár)
Shijia Lü (Liang)

Nos, egyből leszögezem, ez egy feldolgozás, ami, ha nem is jobbra, de kicsit másmilyenre sikerült. A színhely Kína, a karatéból kung fu lett, Mr. Miyagi a múlté, köszöntsétek Mr. Hant.

Will Smith kisfia szerintem, jó választás volt. Nem feltétlen kimagasló színészi játékáért, de a karakter önmagában is tökéletesen passzol hozzá. Teljesen tudok azonosulni a hely feletti ellenszenvével, az idegenkedés érzésével, az otthon utáni vágyával. Leszámítva azt, hogy az amerikaiak többsége szerint a világ közepe nem más, mint Amerika (miközben kínai kölcsönökből tartják fent magukat), elég nagy a változás, hiszen nem beszéli a nyelvet, nem ismeri a kultúrát, nem tudja elindítani még a meleg vizet sem. Mintha egy másik planétán lenne. Pedig még szóba sem került, hogy Jaden Smith micsoda kitűnő felkészítést kaphatott. Igazán izmos, szívós kis kölyök, rászabták  a harcos szerepét.

Nem feltétlen beilleszkedni, legfeljebb túlélni szeretne, de ez a ködös elképzelés is szertefoszlik, amikor megpillantja azt a lányt, akiért érdemes itt lenni, és aki, ha nem bukkanna fel az életében, megspórolna hősünknek egy csomó kalandot.

Mr. Han  karaktere, benne Jackie Channel, megérdemel egy főhajtást. Mindig is az egyik kedvencem volt. Mondhatni, ő az én hősöm. Emberi, esendő, botladozó, hibázó, bájos angol akcentussal. Beleöregedett ebbe a szerepbe. Nem Miyágisan, ősz hajjal, csak lelkileg beleroppanva az életébe, a múltjába, karbantartói munkájába. Szimplán zseniális a folyton viselt munkás ruhájában és a fekete műbőr kalapjával, na meg kitűnően alakítja  a megtört, a terhek alatt megrogyott, öregedő figurát. Nem csoda, hogy első pillanatra megszerettem kicsit különös, zord, hallgatag alakját.

A film hosszú. Igenis az! Mégsem unalmas. Szépen felépített minden mozzanata, ami elég veszélyes, ha figyelembe vesszük, hogy a tizenkettes karika ellenére is a megcélzott csoport, a gyerekeké. Különben nem is értem ezt a besorolást. Semmi olyasmi nincs benne, ami miatt nem nézhetnék meg fiatalabbak is. Az annyira istenített Ben 10 filmekben jóval több az erőszak. Bár lehet, nem értenék, éreznék át (Ezt nem tudom.  Én tizenkét évesen nem a koromnak megfelelő irodalommal ütöttem el az időmet, ezért ezt valaki, akinek vannak gyermekek az életében, jobban meg tudja ítélni.) a mondanivalót, mert az határozottan létezik.

Ez egy drámai vonulatú mű. Ott van a költözés, az új élet, az összetűzés, probléma a magánnyal, a barátság megszerzése, majd elvesztése, a karbantartó története, és ezek mind csak azt a célt szolgálják, hogy a végkifejlet nagyobbat szóljon.

A történet szerint kicsi Dre tornász múlttal rendelkezik, még az üldözői is megjegyzik, igen gyors. Azt hiszem, ez fontos, mert megmagyaráz egy sereg dolgot. Nyilván egy akrobatikus múlttal rendelkező ember könnyebben sajátítja el a pörgő, átforduló rúgásokat, és hiába más a műfaj, sport múlttal könnyebb új kunsztokat tanulni.

Az egész fiú brancs megérdemel egy hatalmas csillagos ötöst. Egyszerűen tökéletesek. Nem vértelen utánzatok. Kérem, itt igazi bunyó folyik. Méghozzá micsoda koreográfiával! Sokkal látványosabbak, tempósabbak lettek, mint az eredeti filmben, na de elvégre Kínában vagyunk, ez elvárható.

Nincs polírozás, van helyette kabát le és fel, kínai Valentin nap, kirándulás csodás tájakon, fejlődő, jól építkező történet, karakterek, bölcsességek, Jackie Chan és olyan kung fu bajnokság, hogy besírtam a gyönyörűségtől.

Spoiler következik három mondatban. Külön örülök neki, hogy a vesztes edző tettlegességi kísérlete a legvégéről kimaradt. Nem illet volna a történetbe és így is kerek lett. Az erkölcsi győzelem elvitathatatlan. Spoiler vége.

Kellemes, egész estét kitöltő film, drámával, érzelmekkel, gyönyörű harcjelenetekkel. Komolyan, nem is kívánhatna az ember lánya többet. Legfeljebb néhány gombóc fagyit, málnát, meg csokit, de így is nagyszerűen szórakoztam.

8,8/10





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...